Szép testben ép lélek

Talán így összegezhetnénk századunk létfilozófiáját. Úgy tűnik, hogy az ókor eszménye, miszerint ép testben ép lélek, ideje lejárt, és a szépségnek már semmi köze az isteni megvalósulásához. A szépség fogalma egy új fázisba lépett, és a test tökéletességének mindenre kiható dominanciáját éljük.
Tény, hogy minden korszaknak megvoltak a maga ideáljai, szépséggel kapcsolatos elvárásai. Gondoljunk csak a rubensi nők teltkarcsú bájaira, a fűzővel összeszorított darázsderékra, vagy a századforduló fiús külsejű garçon-jaira. Eddig azonban egyik században sem volt képes a szépség önmagában felülírni minden más emberi értéket. Ma a szépség siker és hatalom. Egyet jelent a fiatalsággal, a csillogással és a népszerűséggel. A társadalmi siker záloga. A célt pedig Hollywood, a celebek és újabban az Insta influencerek mutatják.
Az antiktól fogva a szépség összefügg valamifajta isteni megtestesülésével, a harmóniával és összekapcsolódik morális értékekkel. A fogalom először a 20. században válik el az erkölcstől. Immanuel Kant helyezi új alapokra a szépség fogalmát. Kijelenti, hogy szépnek nevezzük azt, ami érdek nélkül tetszik. Alapja önálló döntés. Ekkor jelenik meg először a szubjektív értékítélet a szépséggel, mint esztétikai minőséggel kapcsolatban. Mindemellett azt is megemlíti Kant, hogy hiába rendelkezik mindenki saját szépségfogalommal, a korszellem ezt folyamatosan formálja és befolyásolja. Ma a szépség már önmagában és önmagáért létező érték. Már nem a szellem kiteljesedése, vagy a test és a lélek harmóniájának különleges egysége.

Tomasovszki Bea